Szponzorált tartalom
Miért is ne élhetnénk egy olyan világban, ahol a megértés és a kedvesség dominál? Lehet, hogy túl idealista vagyok, vagy már-már túlságosan nyálas, de hiszek abban, hogy hatással vagyunk a környezetünkre, nem csak a környezetünk ránk, és amit mi sugárzunk magunkból, az megjelenik körülöttünk is. Nem mondom, hogy minden esetben azt kapjuk vissza, azt még én is túlzásnak érzem… És a „világot” is inkább úgy értem, mint a minket körbevevő világot. Ez nem ilyen szépségkirálynős duma, hogy világbéke és a többi… Hiszek abban, hogy a mi kis mikrovilágunkat, ami körbevesz bennünket, igenis alakíthatjuk úgy, hogy azoknak az embereknek, akikkel csak fárasztjuk és bántjuk egymást, nem kell, hogy hely legyen benne. Régen nagyon sokszor éreztem azt, hogy tartozom azzal embereknek, hogy találkozom velük, időt szánok rájuk, akkor is, ha én nem feltétlen érzem jól magam ezekben a helyzetekben. Ahogy a fiatal felnőttkorba léptem a kamaszkorból, akkor döbbentem csak rá, hogy ezeknek a dolgoknak semmi értelme… Sem magamnak, sem a másik félnek nem teszek jót az ilyen hamis kapcsolatokkal. Így az évek során sokat változtam e téren.
Vannak azonban az életben olyan dolgok, amik megkerülhetetlenek, akkor is, ha nem esik jól a puszta tudat sem – számomra nagyon sokáig ilyen volt a fogorvos is, azonban egy, már a fővárosban szerzett tapasztalat hozta el nekem a szemléletváltást ezen a téren. Itt éltem egy ideje, amikor rájöttem, hogy Budapesten még nincs fogorvosom, pedig kéne, hogy legyen – az akkori lakótársam ajánlotta azt a rendelőt, ahová ő évek óta járt már, ez pedig a Parlamenttől nem messze lévő Kacsa utcai rendelő volt. Mit ne mondjak, ez nem most történt, én pedig azóta is csak ide járok, azt hiszem, ez sok mindent elmond… Na de miért is féltem ennyire? Miért volt ilyen necces téma nekem a fogorvos? Nem elég, hogy az volt a tapasztalatom korábbról, hogy a gyökérkezelés fájdalmas is lehet, hanem az is, hogy igazából nem is tájékoztatnak megfelelően, mi történik épp velem. A Kacsa utcai rendelőben tapasztaltam meg azt, hogy ez másképp is történhet: nem biztos, hogy rendben van az, ha a gyökérkezelés fájdalmas, emellett az sem oké, ha páciensként úgy érezzük, mélyízbe vagyunk dobva, és a fogorvosra vagyunk utalva. Amikor felkerestem a fogorvosi klinika weboldalát, az egyik első keresésem az oldalon belül a „gyökérkezelés fájdalmas” szókapcsolatra történt. Itt tudtam utána olvasni sok olyan dolognak, ami korábban is érdekelt, de nem volt meg a megfelelő platform és személy, ami és aki tájékoztatni tudott volna.
Már látatlanban hálás voltam a fogászati rendelő szakembereinek, hogy a weboldalt is ilyen körültekintően alkották meg, hogy már eleve bizalmat sugározzon az érdeklődő felé. Ráadásul a már említett akkori lakótársam is olyan jó tapasztalatokról számolt be, hogy kezdtem érezni, itt tényleg nem lesz baj. Emlékszem, amikor először mentem a helyszínre, nem csak a környék nyűgözött le, hanem maga a rendelő is. Minden csillogott-villogott, mindenki kedves volt velem és előzékeny, és az a sok professzionális eszköz és berendezés… Eleinte azt sem tudtam, mi mire való, aztán persze idővel már sokkal jobban kiigazodtam a dolgokon. A fogorvosom azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy az egyik legprofibb szakember, akivel valaha dolgom volt. Nem is kívánhatnék nála jobbat – nincs olyan kérdés a fogakkal és a szájápolással kapcsolatosan, amit ne lehetne neki feltenni. Mindig is egy ilyen orvos-páciens kapcsolatra vágytam! Már évek óta nyugodt szívvel, bizalommal megyek minden egyes alkalommal a rendelőbe, és ezért az érzésért nagyon hálás vagyok.